A közlemény szerint a kérdéssel kapcsolatban konszenzus van az európai közösségben: az alapító és a XX. században csatlakozott államok megkérdezettjeinek 84, a volt szocialista blokk polgárainak 82, a V4-együttműködés válaszadóinak 81 százaléka támogatja a brüsszeli működés egyszerűbbé és átláthatóbbá tételét, továbbá egyetlen vizsgált európai országban sem haladta meg a 15 százalékot azoknak az aránya, akik nem értettek egyet az uniós átláthatóság növelésével.
Az egyszerűbb és átláthatóbb brüsszeli működés megteremtését a magyarok 84 százaléka helyeseli – írták.
Hozzátették: a 2020-ban mért 71-ről idén 74 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy vélik,
ha baj van, és Brüsszel nem lép időben,
a brüsszeli vezetőknek is felelősséget kell vállalniuk a következményekért, és távozniuk kellene a hivatalukból. Az alapító és a XX. században csatlakozott tagállamok polgárainak 75, a volt szocialista országok megkérdezettjeinek 70, valamint a V4-ek válaszadóinak 73 százaléka tartja indokoltnak az uniós vezetők felelősségvállalását – tudatták. Kiemelték: a vizsgált 30-ból 29 európai ország polgárainak a többsége elvárná a brüsszeli vezetők távozását, amennyiben krízishelyzetben nem lépnek időben. Az elvárást a legnagyobb arányban a horvát (90 százalék), a magyar (85 százalék), és a spanyol (84 százalék) megkérdezettek fogalmazták meg.
A nemzeti és európai identitástudattal, a tagállami szuverenitással, a brüsszeli vezetők felelősségével és politikájával, továbbá az Európai Unió működésével kapcsolatos lakossági attitűdöket felmérő közvélemény-kutatásból kiderült az is, hogy az uniós és brit megkérdezettek háromnegyede elsősorban a saját országához tartozóként tekint önmagára, míg az önbesorolásuk szerint magukat elsődlegesen európainak vallók aránya körülbelül 20 százalék. A nemzeti identitástudatnak a finn, a magyar és a portugál megkérdezettek tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget (86-86-86 százalék), a luxemburgi (57 százalék), a lengyel (63 százalék) és a német (66 százalék) válaszadók pedig a legkisebbet.
A magukat elsősorban európaiként definiálók aránya az évek alatt nem változott jelentősen az uniós és brit polgárok körében, és valamennyi vizsgált európai országban többségben voltak azok a megkérdezettek, akik elsődlegesen a saját országukhoz tartozóként tekintenek magukra – tették hozzá.